BETEKINTÉS AZ ÓVODAI ÉLETBE - Goró Erzsébet óvónő

" Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein, ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített" - Chateubriand

Testnevelés és módszertana

7. A mozgás jelentősége az óvodás gyermek fejlődésében
    A motoros képességek fejlődése és fejlesztési feladatai, képességfejlesztő gyakorlatsorok
    A testnevelési játékok szerepe, a játéktanítás módszertani elvei

 

7. A mozgás jelentősége az óvodás gyermek fejlődésében

(Az óvodai nevelés országos alapprogramja: Mozgás)

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon kersztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után.

A torna,  és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

Természetes mozgás:Az emberré válás során kialakult mozgásokat természetes (generikus) mozgásoknak nevezzük, melyek genetikailag kódolva vannak. Ebből következik, hogy a gyermekek fejlődésében oktatástól függetlenül is kialakulnak ezek a mozgások.

Ebbe a kategóriába tartozik: kúszás, mászás, csúszás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés, ugrás, gurulás, függés, lengés. (Becsy, Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana 12.old.)

Testi képességek: A gyermek születésétől fogva szervrendszeri fejlődésének megfelelően mozgásokat végez. A szervrendszerek örökletes adottságai a mozgások következtében alakulnak, megváltoznak tulajdonságaik, működési sajátosságaik. Ezzel egyidejűleg és elválaszthatatlan egységben, a mozgások útján szerzett tapasztalatokkal alakulnak lelki tulajdonságai. Ezek a komplex fizikai, és pszichikai sajátosságok teszik lehetővé, hogy a gyermek képes mozgásokat végrehajtani, képes erőt, gyorsaságot kifejteni, huzamosan futni, ugrálni, labdázni stb.

Azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehetőségét biztosítják testi képességeknek nevezzük.  Az ember testi képességei közül a különösen fontos képességeket alapvető képességeknek nevezzük. Az alapvető testi képességek: erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség.

Az alapvető testi képességek az óvodás korcsoportokban különböző szintűek, fejlődésük tempója pedig egymástól eltérő.

          (Az erő, gyorsaság, állóképesség lenn.)

-          Ügyesség: Azok az egyéni sajátosságok, melyek a cselekvések célszerű megválasztásának és az eredményes végrehajtás módjának lehetőségét biztosítják. Az ügyesség megnyilvánulásaiban döntő szerepe van a központi idegrendszer koordinációs képességének. Kisgyermekkorban biztosított legnagyobb mértékben ennek alakíthatósága. Egyrészt az emlékezéssel, fantáziával, a gondolkodással, másrészt a mozgástevékenységek automatizálásával függ össze. A központi idegrendszer fejlődését a mozgásos tevékenységek gyakorlása kedvezően befolyásolja. A mozgásügyesség fejlesztése érdekében törekedjünk a testgyakorlatok elsajátításában az alkalmazható tudásszint kialakítására. Ennek a folyamatnak a legfőbb hajtóereje a gyermek motiváltsága és tudatos aktivitása, tanulási, elsajátítási szándéka. Az ügyesség fejlődése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de később mind szembetűnőbben mutatkozik. Feltétele a tervszerű, átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat.

 

A motoros képességek fejlődése és a fejlesztés feladatai:

A motoros képességek valamely meghatározott mozgásos cselekvés végrehajtási feltételeiként foghatók fel.

 

Felosztás:

I.   Kondícionális képességek

II.  Koordinációs képességek

III. Mozgékonyság, hajlékonyság

 

  1. I.    KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK (főleg energetikai tényezők határozzák meg) Működés alapja az izomtevékenység. Az izomtevékenységre ható tényezők:

–   az izom összehúzódó képessége

–      az izom anyagcseréje

–      az idegimpulzus jellege

A fenti folyamatok minden izomtevékenységben szerepelnek, de más az egyes tényezők hangsúlya.

A kondícionális képességek csoportosítása:

Alapvető képességek

-          Erő

-          Gyorsaság          

-          Állóképesség

 

Erő: A legalapvetőbb testi képesség. Azt az egyéni sajátosságot jelenti, mely révén külső és belső ellenállásokat le tudunk küzdeni. Minden mozgástevékenységben kisebb-nagyobb mértékben megnyilvánul az erő. Fejlesztése: Változtatjuk a terhelés nagyságát, vagy a mozgás gyorsaságát, vagy az ismétlések számát. Az óvodás gyermek testi képességei közül az erő fejlődik a leggyorsabban, ha fokozatosan növeljük az ellenállást. Minden erő fejlesztése céljából alkalmazott gyakorlatot rövid ideig végeztessünk és passzív pihenők beiktatása után ismételtessük meg.

Nagysága függ:

-          a gerincvelő megfelelő szarvaiból érkező ingerület jellegétől

-          az izom összehúzódó képességétől

-          állóképességtől

-          energiaellátást segítő folyamatoktól

-          a gyorsaság és idegimpulzus erejétől

-          az izom tömegétől

-          az akaraterőtől.

Az erő fajtái: 1. maximális erő: a legynagyobb erő, amire az egyén képes

2. állóképességi erő: az izomfáradással szemben ellenálló képessége hosszan tartó, viszonylag nagyellenállású erőkifejtésnél.

3. gyorsasági erő: ideg-izomrendszer olyan képessége, amely viszonylag nagy ellenállást igen nagy gyorsaságú izom összehúzódással győz le.

Az erő fejlesztése: A.) Dinamikus erőfejlesztés

-          a terhelés nagyságának változtatása

-          mozgásvégrehajtás gyorsaságának fokozása

-          az ismétlések számának emelése

 B.) Statikus erőfejlesztés TILOS!!!!!!!!

                             Mert csak izom-összehúzódás van, de elmozdulás nincs (keringési                            zavarok). Gyorsan fejlődik, ha fokozatosan terheljük a gyermeket.

                             Aktív és passzív pihenőket kell tervezni. Fontos a gyakori ismétlés.

Erőfejlesztési gyakorlatok:

-          kéziszeres gyakorlatok

-          gimnasztikai gyakorlatok

-          páros gyakorlatok

-          küzdő játékok

 

Állóképesség: Azok az egyéni sajátosságok, melyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb ideig, és eredményesen tudunk végezni. A huzamosabb ideig tartó mozgástevékenység közben jelentkező fáradtságot ismételt ellenállás kifejtésével lehet leküzdeni. A rendszeres, tervszerű gyakorlás a szív- és keringési rendszer, a tüdő, valamint a szervezet más vegetatív működésében jelentős funkcionális változást eredményez. A kisgyermek állóképessége a testi képességei közül ,a legfejlettebb. Fejlesztésére a legalkalmasabb a ciklikus szerkezetű mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás, ugráló kötéllel végzett szökdelések stb. Az enyhe terhelésű gyakorlatok ismétlési számának növelése, vagy a főgyakorlat mellé tervezett kiegészítő feladatok számszerű növelése is alkalmas az állóképesség fejlesztésére. Óvodásaink állóképessége a fokozatos, lassú terhelés növelése mellett meglepő fejlődést mutat. Fontos, hogy a huzamosan végzett gyakorlás ne legyen egyhangú. Pl. a futást különböző irányokban végeztetjük: körbe, hullámvonalba, csigavonalba, félfordulattal. Az egyhangúság a gyermek aktivitását megszünteti, a változatosság növeli.

 

Szintje függ:

  1. a keringés és légzés működés szintjétől
  2. anyagcsere folyamatoktól
  3. mozgatórendszer minőségétől
  4. az idegrendszer energiamozgósító működésétől
  5. mozgáskoordináció tökélletességétől
  6. pszichés tényezőktől
  7. a normális működés feltételeinek fenntartásától

Fajtái: 1. alap-állóképesség (hosszútávú): a szervezet ellenállása a hosszantartó

          terheléssel szemben

          2. erő-állóképesség: az izomfáradással szemben ellenálló képesség viszonylag

          nagy ellenálló képességű erőkifejtésnél

          3. gyorsasági-állóképesség: az egyén képes maximális vagy ahhoz közeli

          gyorsasággal viszonylag hosszantartó illetve ismételt izomtevékenységre.

Fejlesztése:

          - lassú és közepes iramú futás

          -  huzamosabb ideig végzett kúszással, csúszással

          - hosszabb ideig végzett séta

          - nyuszi ugrással

          - játékkal

A gyakorlást aktív pihenés kövesse.

 

Gyorsaság:Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy különböző cselekvéseket célszerűen a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzünk. Függ: a gondolkodás gyorsaságától, az idegpályák ingerületvezető képességétől, az izmok ingerlékenységétől és összehúzódó képességétől, az akaraterőtől, a célszerű technika beidegzésétől. Fajtái: mozgásgyorsaság, mozdulatgyorsaság, reagáló gyorsaság. Fejlesztése: Bemelegítés után, pihent állapotban, jártasság, készség szintjére jutott mozgásokkal. A fokozatosságot be kell tartani, és komplex módon kell fejleszteni. Ezeket a gyakorlatokat is passzív pihenő kövesse.

 

Függ: 1. a gondolkodás gyorsaságától

          2. az idegpályák ingerületvezető képességétől

          3. az izmok ingerlékenységétől

          4. akaraterőtől

          A célszerű technikai beidegződéstől

Fajtái:

  1. mozgásgyorsaság: időegységre eső mozgásgyakoriság a ciklikus mozgásokban
  2. mozdulatgyorsaság: meghatározott mozdulat sebessége
  3. reagálás gyorsasága: (reakcióidő) az inger megjelenésétől a cselekvés elkezdéséig terjedő idő,

Fejlesztése:

-          alapos bemelegítés után, pihent állapotban

-          olyan gyakorlatok végzése, amelyek a jártasság szintjére már eljutottak

-          állórajtból történő gyorsfutások

-          futóversenyek

Az ismétlések közé pihenőt kell iktatni. Az általános fejlesztés (1,2,3) komplexen, arányosan, fokozatosan valósuljon meg.

 

  II. KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK (segítségével a mozgásszabályozás megvalósul)

Fajtái:

-          téri tájékozódó képesség

-          kinesztetikus érzékelés

-          reakcióképesség

-          ritmusérzék

-          egyensúlyérzék

-          gyorskoordináció

-          állóképességi koordináció

Fejlesztése: olyan testgyakorlatokkal, melyek váratlan körülményeket teremtenek, több megoldási lehetőséget tesznek lehetővé. (összetett feladatsorok, különböző sebességgel haladó tárgyak követése, kis alátámasztási felületen végzett testgyakorlatok, gyors irányváltoztatást igénylő helyzetek)

III. HAJLÉKONYSÁG, MOZGÉKONYSÁG (segítségével mozgásainkat nagy mozgásterjedelemmel tudjuk végrehajtani, erőkifejtés fejlesztésével)

Függ a passzív mozgásszervek anatómiai mozgékonyságától, valamely mozgásban érintett izom erejétől, nyújthatóságától, ellazulási képességétől

Fajtái:

-          aktív mozgékonyság

-          passzív mozgékonyság

Fejlesztése:

-          nyújtó hatású gyakorlatokkal

-          óvodában CSAK aktív mozgékonyságot szabad fejleszteni

olyan testgyakorlatok, amelyek:

-          előre nem kiszámítható körülmények, pl. futó, fogó játékok

-          több megoldási mód, pl.versengés

-          nagy figyelmet igénylők

-          különböző sebességgel különböző  irányok, pl.labdás feladatok

-          kis alátámasztási felület, pl. természetes támaszgyakorlatok

-          gyors irányváltoztatás, pl.eszközök kerülése

-          gyakorlatok között pihenők beiktatása

 

Motoros képességek jellemzése, fejlesztése

Fogalma: valamely meghatározott mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételeiként fogható fel (veleszületett és tanult összetevői is vannak).

1.Kondicionális képesség:

Hat rá: -izom kontraktilitása (erő, elernyedés, húzódás), -izom anyagcseréje (állóképesség), -idegimpulzus (gyorsaság)

Alapvető képességek: -erő, -állóképesség, -gyorsaság,

Komplex képességek: maximális erő, állóképességi erő, gyorsasági erő, mozgásgyorsaság, gyorsasági állóképesség, rövid-közép-hosszú távú állóképesség.

Erő: az a kondícionális képesség, mely a külső és belső ellenállások leküzdését teszi lehetővé

Erőkifejtés nagysága függ: -izom tömegétől, -izom összehúzódó képességétől, -az akaraterőtől.

Erő fejlesztése: -a terhelés nagyságát változtatjuk, - a mozgás gyorsaságának fokozása, - az ismétlések száma

Óvodában nagyon gyorsan fejlődik az erő, -óvodában is fokozatosan emeljük az ellenállást, Használjunk kéziszereket, -páros gyakorlatok, -küzdő gyakorlatok. Iktassunk be aktív és passzív pihenési szakaszokat.

Állóképesség fejlesztése észrevétel nélkül: az a kondícionális képesség, amely lehetővé teszi a külső és belső ellenállások sorozatos és hosszantartó leküzdését anélkül, hogy a teljesítmény szintje előtt lecsökkenne.

Függ: keringési, légzés, anyagcsere folyamatok, a mozgatórendszer minőségétől, mozgáskoordinációtól, pszichés tényezőktől

Fejlesztése: lassú és közepes tempójú futással, -csúszás, kúszás, mászás huzamosabb ideig, -hosszabb ideig végzett séta, játék, -nyuszi ugrás

Figyeljük a változatos formákra.

Meghatározott ideig történő gyakorlást aktív pihenés kövesse.

Gyorsaság: lehetővé teszi, hogy a különböző cselekvéseket célszerűen, legrövidebb időn belül végezzük.

Függ: -gondolkodás gyorsaságától, -izmok ingerlékenységétől és összehúzódó képességétől, -akaraterő (karakter), -technika, -az idegpályák ingerületvezetésétől

Fejlesztés: -alapos bemelegítés után, pihent állapotban, jártassági szintre eljutott feladatokkal, állórajtból futások, futóversenyek, ismétlések számának tervezése, pihenés.

2.Koordinációs képességek: olyan sajátos feltételrendszert alkotnak, amelynek segítségével a mozgásszabályozás megvalósul. Szinonimája az ügyesség.

Függ: -érzékszervektől, agykéreg fejlettségétől, mozgásműveltségtől

Fajtái: -téri tájékozódás (jobbra, balra), -mozgásérzékelés (hol a karod, hátad), -reakcióképesség (sípszó, zenére), -ritmusképesség (talajon kargyakorlatok, fonaltekerés, boksz), -egyensúlyérzék (gólyaállás játék), gyorskoordináció (ki ér oda hamarabb),-állóképességi koordináció

Fejlesztés: váratlan, ki nem számítható körülmények között történik, több megoldási mód, nagy figyelmet igénylő feladatok, különböző irányokba és sebességgel haladó tárgy követése, kis alátámasztási felülettel végzett gyakorlatok (pad), változatosság, pihenő

A koordinációs képesség meghatározott szintje a készségfejlesztésnek nélkülözhetetlen feltétele és egyben állandóan ható szabályozója.

3. Mozgékonyság, hajlékonyság: olyan motoros képesség, amelynek segítségével mozgásainkat (anatómiai korláton belül) nagy mozgásterjedelemmel tudjuk végrehajtani, erőkifejtés feltételezésével

Fajtái: aktív (lábemelés), passzív (külső segítséggel)

Fejlesztése: nyújtó hatású gyakorlattal

Óvodában csak aktív hajlékonyságot fejlesztünk!

4. Ügyesség

A cselekvések célszerű megválasztását, eredményes végrehajtását biztosítja.

-Központi idegrendszer koordinációs képessége.

-Minél többféle mozgás tanítása készségszintre emelése.

-Kiscsoportban előkészítő gyakorlatok, melyek egy-két alapformából állnak.

-Középső csoportban két alapformából összetett előkészítő gyakorlatok.

-Önálló választásra késztessük a gyerekeket a különböző formák közül.

-Nagycsoportban felgyorsul az elsajátítás üteme. A generalizációs szakasz szinte eltűnik.

-Legyen tudatos erőfeszítés

- labdajátékok

-A testi képességek fejlettsége a mozgáskészségeken keresztül nyilvánul meg.

-Gyors, pontos célszerű cselekvés.

-A mozgáskészség csak a megfelelő testi képességek jelenlétében jöhet létre.

Képességfejlesztő gyakorlatsorok

A testnevelési játékok helye és szerepe az óvodai foglalkozások keretén belül

A testnevelési játékok

Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.

 A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.

A gyermek megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.

A testnevelési játékok hasznosan alkalmazhatóak más foglalkozások keretében is.

Matematikában: szimmetriák felismertetésében, téri tájékozódás kialakításában fontos szerepe van.

Vizuális nevelésben: rávezetésként alkalmazhatjuk a nagymozgások gyakorlását, természetes mozgásokat.

A játék szolgálhat a testnevelési foglalkozás különféle didaktikai és élettani feladatainak megoldására. Egy foglalkozáson játékra több ízben is sor kerülhet. Minden foglalkozáson figyelembe kell venni a gyermekek játékigényének kielégítését és a változatosságot.

 

A testnevelési játékok az óvodáskorú gyerekek mozgásfejlesztésében

  • A munkából, harci tevékenységből ered
  • Hosszú társadalmi fejlődés során vált öncélú tevékenységgé ill. a testkultúra részévé
  • A pszichológia értelmezése szerint – biológiai szükséglet, ami aktivitásra, mozgásra, tevékenységre készteti a gyereket; a szükséglet levezetése során és nyomán lép fel a funkcióöröm, ami motiválja az ismétlődést, tehát serkentőleg hat a mozgáskésztetésre
  • A gyermeki személyiség igen fontos eszköze; a kisgyermek életében a játék a legfőbb tevékenység, ezt szereti a leginkább
  • Játékkal fejlődik a gyermek értelme és érzelemvilága
  • Fejlődik a fizikai és szellemi kitartásuk
  • Rengeteg energiát használnak fel játék során kíváncsiság, aktivizálja őket
  • Az érzelmi feszültség ösztönzi a gyereket a játék ismétlésére
  • Minden játékban van egy többre törekvés, amely megerőltetéssel jár együtt, ezáltal az akaratot fejleszti
  • A közösségben végzett játék ügyesebbé, leleményesebbé és bátrabbá teszi a gyereket
  • Az együtt játszás során a gyerekeknek szabályokat kell el fogadniuk; a 3-4 éves gyermek egyre több szabályt képes megtanulni és betartani
  • A játék hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, mert felismeri saját és mások ügyességét; meg tanulja mérlegelni az akaratát ill. kezelni a sikereket és a kudarcokat
  • Meg tanul agresszivitástól mentesen küzdeni
  • Utánozza és értékeli a környezetét; igyekszik a társait megakadályozni abban, ami a céljaival ellentétes, vagy éppen rávenni arra, ami az adott körülmények között a saját céljainak megfelel
  • Játék során meg tanulja értékelni önmagát

 

A testnevelési játékok a mozgásfejlesztés gyermekre szabott formája, mert alkalmazásuk során a motorika mellett, az észlelés, a megismerés, a spontaneitás, az emocionalitás és aszociális képességek is fejlődnek. A játék a gyermekeknek a környezetükkel való szembesülésüknek a legfontosabb formája.

Valamennyi motorikus képességet fejleszthetünk játékkal.  A kondicionális képességek fejlesztéséhez meg kell találni a szervezet megfelelő terhelését. A játékok, különösen a csapatjátékok erősen motiválják a gyerekeket arra, hogy belevessék magukat a játékba. A koordinációs képességek fejlesztésében kiemelkedő szerepe van a mozgásos játékoknak! – táblázatok

A testnevelési játékok olyan szituációkat teremtenek, amelyekben a mindennapi élethez szükséges képességeket fejlesztenek – helyzetfelismerő képesség, feladatmegoldó képesség, kreativitás, együttműködő képesség, szolidaritás, tolerancia

A mozgásos játék - gyűjtőfogalom, magába foglalja mindazon mozgásos tevékenységeket, melyeknek a célja a kitűzött feladatok eredményes megoldása, a győzelem kivívása. A mozgásos játék minden életkorban aktív mozgást jelent, és egyben versenyszerűséget is. A versenyzés egyenlő feltételeit a játékszabályok biztosítják. A játékszabályok összefüggnek a játék, céljaival és feladataival.  A mozgásos játék testgyakorlatokat foglal magában, ebben az értelemben a testnevelés eszköze és egyben a tartalma is.

A játék szolgálhat a testnevelési foglalkozás különféle didaktikai és élettani feladatainak a megoldására: fiziológiai előkészítés, képességfejlesztés, főgyakorlatok gyakoroltatása, változó körülmények közötti alkalmazás, ismétlés, ellenőrzés

A játékok kiválasztása tudatos legyen! Adjon alkalmat a tanult főgyakorlatok alkalmazására, gyakorlására. Figyelembe kell venni a csoport képességeit! Egy foglalkozáson belül többször is sor kerülhet játékra!Minden foglalkozáson figyelembe kell venni a gyermekek játékigényének a kielégítését és a változatosságot

 

A MOZGÁSOS JÁTÉKOK FELOSZTÁSA ÉS JELLEMZÉSSÜK

A testnevelési játékok 2 fő csoportra, azok pedig újabb csoportokra oszthatók:

1. Szerepes vagy utánzó játékok:

  • Futójátékok

2. A feladat- vagy szabályjátékok:

  • Fogójátékok
  • Versengések
  • Sorverseny
  • Váltóverseny

 

FUTÓJÁTÉKOK

  • A futás helyes, célszerű alkalmazható végrehajtási módjának alakítására szolgál
  • Anyaga természetes kötetlen futás, amely iram és irányváltoztatással és egyéb feladatmegoldásokkal kapcsolható össze
  • Lényege: gyors futást, sok mozgást tartalmazzon
  • Kedvezően hasson a vérkeringésre, légzésre
  • Fejlessze a gyorsaságot, állóképességet, gyors koordinációt, a célszerű cselekvés kialakítását
  • Támogassa a jelre történő gyors reagálást, a reakcióidő csökkenését
  • Foglalkoztatási forma: együttes, csoportos
  • A mozgástartalom lehet futás és más egyéb ciklikus mozgás
  • Végezhető eszközzel és eszköz nélkül
  • Egybeköthető akadályok leküzdésével is
  • Variálásával növelhető az a terhelés intenzitása
  • Felhasználási lehetőségük bőséges és változatos: bemelegítés, ismeretszerzés, gyakorlás, alkalmazás, képesség – fejlesztés
  • Értékét növeljük, ha szabadban végeztetjük
  • Tűz, víz, repülő, Házatlan mókus, Hogy a kakas

 

FOGÓJÁTÉKOK

  • a tevékenység tartalma gyors tempójú mozgás, mellyel a gyors indulás, a gyors haladás és az irányváltoztatás egyaránt megvalósítható
  • elemei: futás, szökdelések, nyuszi ugrás, négykézláb futás stb.
  • támadásból és védekezésből áll
  • a fogójátékban minden játékosnak van szerepe
  • meghatározott területen folyik; összefügg a gyerekek képességével, számával és az alkalmazott mozgáselemmel
  • alkalmas a gyorsaság, a térérzékelés, az állóképesség, a helyzet felismerő képesség és a gyors koordináció fejlesztésére
  • játszhatóak házzal és ház nélkül
  • foglalkoztatási forma: együttes vagy csoportos
  • szerepes fogójátékok!
  • Béka a tóban, Féltek–e a medvétől, őr bácsi, érintő fogó, szalagszerző, terpeszfogó, páros fogó, pillangó fogó

 

VERSENGÉSEK

  • Minden gyerek egyidejűleg és azonos feltételek között végzi a játékfeladatot
  • A holt idő minimális
  • Fajtái: egyéni, páros, csoportos
  • Minden gyerekre egyforma terhelés - intenzitás hat
  • Végezhetők eszközzel és eszköz nélkül
  • Alkalmazott alakzat: vonal, kör, szétszórt ill. szabálytalan alakzatú csoportokban tömörülve
  • Minden természetes mozgás ill. konstruált testgyakorlat képezheti a versengések anyagát
  • A játékfeladatok a gyors és célszerű teljesítéssel vagy a mozgások pontos végrehajtásával függenek össze
  • Alkalmasak a képességek, a mozgáskészségek kialakítására, fejlesztésére és stabilizálására
  • Lehetnek olyan feladatok, amelyeknél a legcélravezetőbb megoldás dönti el a versengés eredményét
  • A versengés eredményét azonnal közöljük
  • Felhasználható eszközök: babzsák, labda, karika, bot…

 

SORVERSENYEK

  • Csapatjáték, melyben a résztvevők egyszerre tevékenykednek
  • A csapattagok a felálláskor meghatározott sorrendben végzik folyamatosan egymás után ugyanazt a feladatot vagy feladatsort – ennek teljesítése után bekanyarodnak a kiinduló helyre egymás mellé vagy mögé
  • a tantervben szereplő minden ciklikus és aciklikus mozgás elemet fel lehet használni
  • végezhető eszközzel és eszköz nélkül
  • a kiinduló és befejező helyzet minden játékban meghatározott
  • formái: kijelölt távolságra, helycserével, kerüléssel
  • értékelésük futamonként történik
  • figyelni a kijelölt távolságra – mindig a gyermek felkészültsége határozza meg!

 

VÁLTÓVERSENYEK

  • csapatjáték
  • a felállás sorrendjében a csapattagok egymás váltásával végeznek meghatározott feladatokat
  • a váltás mindig a kiinduló vonalnál történik
  • a váltás módja meghatározott
  • aki a feladatot befejezte mindig az utolsó helyre áll be
  • a tantervben szereplő valamennyi testgyakorlat, mozgáselem felhasználható
  • formája: eszköztovábbítással, kerüléssel, szemben álló oszlopokkal, körben
  • nagycsoportos játék
  • értékelés futamonként történik
  • figyelni a kijelölt távolságra!

 

A JÁTÉKTANÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

Érvényesülni kell a didaktikai faladatoknak!

A játéktanítás előkészítése:

A játék kiválasztásánál figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

  • konkrét céllal választjuk ki a játékot (milyen területet fejleszt)
  • alkalmat adjon a tanult mozgások gyakorlására
  • készítse elő a főgyakorlatot (az esetleges egyoldalú hatást küszöbölje ki)
  • a gyermek korára, fejlettségére és előképzettségére legyen tekintettel
  • a gyermekek életkori sajátosságaira legyen tekintettel
  • vegye figyelembe a csoport létszámát
  • érvényesüljön a rendszeresség és a fokozatosság elve
  • elérhető célok kerüljenek kitűzésre
  • vegye figyelembe a rendelkezésre álló időt
  • vegye figyelembe az eszköz feltételeket, a mozgástér nagyságát, az időjárást és az évszakot.

 

  1. a játék kiválasztása: konkrét oktatási – neveléssel válasszunk feladatot, a kiválasztott játék adjon alkalmat a tanult testgyakorlatok alkalmazásár; előkészíthet főgyakorlatot illetve kiküszöbölheti annak az egyoldalú hatását; érvényesüljön a rendszeresség elve; legyen összhangban a gyermek fejlettségével, előképzettségével; támasszon teljesíthető követelményeket; tervezni kell az intenzitást; a játék kiválasztáskor vegyük figyelembe az eszközfeltételeket ill. az adott évszakot és az annak megfelelő időjárási viszonyokat
  2. a játék előkészítése: a játéktér és az eszközök előkészítése; a gyermekek megfelelő alakban történő elhelyezése; csapat kialakítás megfelelő erőviszonyokkal
  3. a játék ismertetése: a játék neve; a játék feladatai; az alkalmazott mozgásformák célja; a legfontosabb szabályok; a lehetséges végrehajtási módok; az értékelés módja; a játék indításának és befejezésének a jele próbajáték; gyakoroltatás és ellenőrzés; játékvezetés; értékelés

Eszközöket a bemutatás és gyakoroltatás után adjunk a gyerekek kezében!

Eredményhirdetés!

Csak annyi szabályt ismertessünk, amennyi a folyamatos játékhoz szükséges!

A játékok eredményességét nagyban befolyásolja a kialakított szokásrend!

A játékok alkalmazásának szinterei: testnevelési foglalkozás, mindennapos testnevelés, játék szabadidőben

8. A tornavonatkozású főgyakorlatok és módszertani kapcsolatuk.

Óvodáskorban előforduló tartáshibák és lábstatikai rendellenességek megelőzésére és azok javítására vonatkozó ismeretek.

 

Torna vonatkozású főgyakorlatok

Természetes támaszgyakorlatok:

a.) kúszás (csúszás mászás)

b.) egyensúlyozó járás

Talajtorna gyakorlatok

a.) Gurulás atest hossztemgelye körül,

b.) Guruló átfordulás előre,

c.)Tarkó állás és guruló átfordulás hátra előkészítő gyakorlatai,

d.) Kézállás előgyakorlatai

Függésgyakorlatok

a.)mászások függőleges, vagy rézsútos létrán, íves létrán, ill. függőállásban fel-, és lefelé, után-, és túlfogással, lépéssel, továbbá oldalirányban utánfogással, és utánlépéssel, mászások átbújással

b.)függés érintőmagas, vízszintes rúdon, létrafokán vagy szárán, illetve ezek alacsonyabb változatain zsugorfüggés, függésben váltogatott vagy cserés és páros lábmozgások (hajlított-nyújtott). A felsorolt mozgások végezhetők egy, továbbá két kötélen függésben is, lendület előre-hátra leugrással, zsugorülésben hajlított váltogatott vagy cserés (biciklizés lábmozgásának utánzása), illetve páros lábmozgások.

Szerugrások

a.) Mélybeugrás

b.) Felfelé történő ugrás

c.) Padon végezhető különböző előkészítő ugrásgyakorlatok, nyusziugrás leterpesztéssel,     játékos zsugorkanyarlati átugrások

 

Természetes támasztógyakorlatok: -kúszás (csúszás, mászások), -egyensúlyozó járásgyakorlatok

Kúszások:

támasztóhelyzetben (ülésben, hason, hanyattfekvésben, térdelőtámaszban, kéz és lábtámaszban) végzett helyváltoztatás

Mindhárom csoportban gyakorolhatják a gyerekek, talajon, padon, asztalon, egyenként vagy csoportos formában (ügyesség fejlesztés: babzsák)

- csúszások:

ülésben, valamint a hason és hanyattfekvésben történő kézzel-lábbal végzett tovább haladás

Ülésben: talajon és padon már kiscsoportban előre és hátra, csoportos foglalkozás keretében és játék közben is gyakorolhatjuk. Középső és nagy csoportban rézsútos padon ülésben is nehezíthetjük.

Hason csúszás: sokoldalú fejlesztést eredményező formája hernyózó tovahaladás. Ugyan ezt lehet csak karral is végezni. Hason csúszást lábbal előrefelé haladva a kar toló mozgásával is végeztethetjük.

Hanyattfekvésben: csúszást pad szélén fogással magas és mélytartásból húzással, ill. két kartartás hajlított helyzetéből tolással végeztethetjük.

- mászások: négykézláb állásos támaszban végzett kúszás, amely történhet váltott kézzel és lábbal is (kutya, macska ill. nyúlugrás). Mindhárom csoportban talajon, padon, sőt valamilyen magasabb tárgyon áthaladással, átbújással, átmászással járásból, futásból is történhet.

Egyensúlyozó járásgyakorlatok:

Helyzetváltoztatással összekötött egyensúly gyakorlatok, melyek alkalmasak az egyensúly érzék fejlesztésére. Egyenes testtartás, emelt fej, oldalsó középtartás. Kiscsoport: talajon „folyosón” mackóhoz, babához. Középsőtől lehet padon, rézsútos padon, előre hátra eszközzel a kézben, fejtetőn padokra fel és lelépéssel.

 

 

Talajtorna oktatása:

- gurulás a test hossztengelye körül

- zárt nyújtott lábak, egyenes tartás, magastartásban lévő nyújtott karok

- hasonfekvésből kell kezdeni, kezdetben nyújtunk segítséget. Kényszerítő helyzet – kifeszített zsinór kellő magasságban, egyenes irány – egymástól megfelelő távolságban elhelyezett padok között.

- először egyenként, majd csoportosan, a jártasság fokán már folyamatosan gyakorolhatjuk.

- kiegészítő főgyakorlatként alkalmazhatjuk

- gyakorlat előkészítése: hason fekvésben magastartásban utánozhatják a gyerekek a csónak ringását

-guruló átfordulás előre

- először guggolótámaszból indítva gyakoroltassuk

guggolótámasz – karok a térdeken kívül – majd a karokra támaszkodva a fejet és a törzset jól előrehajtva s a csípőt előre és felfelé emelve a lábakkal egyszerre elrugaszkodva kell megindítani a gurulást, amely folyamán az összehúzott testtartást biztosítani kell – szőnyegen végezzük.

- segítségadás: a gyermek jobb oldalán jobb kézzel a fej hajlítását, bal kézzel a csípőn a gurulás megindítását

- érkezés guggolótámaszba

- ha a gyerekek jól tudják már (készségszintű) más kiinduló helyzetből is gyakoroltathatunk, pl: terpeszállás, alap, szögállás

- ikerbukfenc: egyszerre végezzék a gurulást

- hasonlat alkalmazása elősegíti a végrehajtás, megértés sikerét pl: guruljatok úgy, mint a …

gyakorlat előkészítése: előre történő törzshajlítások

- ne kövesse egyensúlyozó gyakorlat

- tarkóállás és gurulóátfordulás hátra előkészítő gyakorlat

- tarkóállás előkésítő gyakorlata: nyújtott ülés, támasz a test mellett, törzshajlítások előre, majd ereszkedjenek hanyatt, miközben emelje lendítse fel a lábait a gyermek.

- lökje és szúrja magasba, így a törzs is magasabb helyzetbe emelődik. A gyakorlatot többször végeztessük

- a hátra történő gurulóátfordulást az előbbi gyakorlathoz hasonló mozgással készíthetjük elő

A gurulómozgás kialakítása érdekében a törzs hajlított legyen és a lábak hajlított változatban közel maradjanak a törzshöz. Összehúzott testtartás felvetetése fontos! Szőnyegen egymás után többször végeztessük, így lendületesebb, könnyebb, helyesebb lesz a végrehajtás.

- gyakorlat előkészítését szolgálja: törzshajlítás előre, hanyattfekvésben térd ill. lábemelések.

- kézállás előgyakorlatai

- kiscsoportban – guggolótámaszban végzett játékos fellendülés próbálgatások váltott és páros, de hajlított lábbal

-középső – hajlított állásból előre nyújtott karral indítva

- nagycsoport – a fellendülést harántterpeszállás mellső rézsútos magastartásba lendített karral kezdve. Ügyeljünk arra, hogy a támasz után a hátul levő láb indítsa a fellendülést.

- a mozgás lényege mindenütt a csípő magasba vitele

- előkészítő gyakorlat: guggolótámaszban térdnyújtással csípőemelés, csak lábbal hátrafelé járást is végezhetünk majd vissza kiindulóhelyzetbe.

 

A tornagyakorlatok sokoldalúan fejlesztik a szervezetet, hozzájárulnak a mozgásműveltség alapjainak lerakásához, testi képességek fejlesztéséhez, izom-ideg-légző-keringési rendszer, az akaraterő fejlesztéséhez. Alkalmasak a bátorság kialakításához. Vannak olyan természetes<





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 523
Heti: 2 564
Havi: 8 174
Össz.: 860 342

Látogatottság növelés
Oldal: Testnevelés módszertana
BETEKINTÉS AZ ÓVODAI ÉLETBE - Goró Erzsébet óvónő - © 2008 - 2017 - ovodaivilag.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: allinurl: a hangya - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »