Módszerek

 

1.BRAINSTROMING- CSOPORTOS PROBLÉMAMEGOLDÁS

 

A módszer lépései:

-          egy téma választása, résztvevők kiválasztása

-          kérdések megfogalmazása ( mi történne ha...., mit tehetünk hogy..., hogyan segíthetünk...,mit látatok amikor:...,miért örvendhetünk?...stb.

-         a munka menetének megbeszélése, idő kitűzése

-         szabályok megbeszélése

-         ötletek, vélemények meghallgatása, javaslatok gyűjtése

-     feljegyzése vagy lerajzolása az óvónő által, egymás alá

-         vélemény kifejtés- gyerekek véleménye, melyik megoldás áll a legközelebb a jobb megoldásra, lehet szavazattal is dönteni  ( eredmények hasznosítása)

 

2.FELFOGÁS TÉRKÉPE ( Ellenőrző)

 

       A módszer lépése:  az új tananyag az ismeretekre épül , amiket a gyerek már ismer és a kettő közti kapcsolatra épül  ( régi- új )

-         lehet használni mint egy fejlesztő eszköznek is 

-         lehet egyénileg vagy kisebb csoportban használni

-         minden gyerek hozzájárul a saját ötletével( lerajzolják)

           Pl.                                            

 

                                         termések                                       levelek                                                                                                  fa típusok

védelem

 

 

                                              FA                                hol található( ház)

 

 tűzvész                                                                természetvédelem( szemét..stb.)  

 

 

                                erdei cserjék                madár fészek

 

 

3.VAK KÉZ : Gyümölcsök

 

-         kisebb csoportokra osztjuk a gyerekeket 4-5 gy. egy csoportba, pl. mindenki kiválaszt egy gyümölcsöt, megbeszéljük a teendőket, egy nagy lap közepére rajzolunk egy gyümölcsöt , köréje mindenki lerajzolja a  kedvenc gyümölcsét

-         másik lapra rajzoltatunk egy almát- feladat,hogy mindenki rajzoljon köréje bármit amit az almáról tud ( levele, formája, mire használjuk, kukac, fa....)

-         harmadik lapra rajzolunk egy banánt- feladat melegégövi gyümölcsök rajzolása, vagy amit tudnak róluk)

-         negyedik lapra gyümölcsök káros és hasznos tulajdonságai ( fogak, pecsétes ruha, eltevés, szüretelés- amiket fel tudnak rajzolni, amit nem azt az óvónéni leírhatja)

-         Lehet tapintásos játékkal is játszani, vagy bármilyen kitalált módon

 

4. HAT GONDOLKODÓ KALAP

           KÉK a vezető kalap, amely letisztázza a következtetéseket, ő a mesélő kalap aki úgy   mondja el a történteket ahogy az reálisan megtörtént- közli a tényeket

           PIROS kalap- kifejezi az érzéseket, boldogságot, bánatot a személyek iránt, amit érez,vagyis elmondja mit érez

           FEKETE kalap- kritizál, a negatívumokat mondja el, mennyire látja károsnak, veszélyesnek a tényeket

           ZÖLD kalap kreativitás, bármilyen ötlet bedobható

           SÁRGA kalap a pozitív gondolatok kalapja, előnyöket lehet megfogalmazni

           FEHÉR kalapnál nincs mellébeszélés, csak tiszta tényeket gyűjtünk össze

 

5. DOBJ, VÁLASZOLJ, KÉRDEZZ!

 

-         ez egy begyakorlásra, önismeret felmérő, emlékezet felmérő   módszer

-         labdát dob a gyermek valakinek és egy kérdést tesz fel, aki kapja kell válaszoljon, ha nem tud kiesik a játékból, ha válaszolt ő teszi a következő kérdést

 

6. HÓGOLYÓ módszer - egyéni foglalkozás összekapcsolása a kooperatív csoporttal

            Lépések: 1. téma megfogalmazása

                           2. egyéni munka 5 percig

                           3. páros munka végzés  2gy. megbeszélik milyen következtetésre, megoldást kaptak,( egyik kérdez, másik válaszol)

                           4. egyenlő létszámú csoportok alakítása ahol megbeszélik tapasztalataikat megoldásokat

                           5. csoportok meglátásának összegezése

                           6. kiválasszák a megfelelő megoldást és megoldják a feladatot

PL. AZ ERDŐ téma, a képutáni olvasás után, párosan 5 percig kérdéseket tesznek fel egymásnak, majd kisebb csoportokban VAK KÉZ módszerrel folytassák, vagyis egy táskából, borítékból kártyákat húznak( fák, állatok, gombák stb.) megbeszélik melyek azok a tényezők amelyek károsan hatnának az erdő élőlényeire: fajok kihalása

                                                                            Állatok kihalása

                                                                            Föld csuszamlások hatása

                                                                            Felmelegedett, hevült levegő

                                                                             Szárasság, árvíz hatása

7. FÜRTÖS MÓDSZER

 

-         főleg összefoglaló tevékenységre nagyon alkalmas

pl. AZ ŐSZ- sok kis kört kiosztunk a gyerekeknek,mindenki rajzol valamit az őszről, vagy ami a témához kapcsolódik, majd az egészet összerakjuk fürtösen

vagy:  kisebb csoportokat alkotunk: 1 cs. Madarak

                                                           2 cs. Fákat

                                                           3cs. Virágokat

                                                           4cs. Pillangókat stb. majd összerakni

AZ ÉV- négy csoport, mindegyik egy évszakot képvisel, majd mindenik csoport az évszaknak megfelelő jellegzetességet rajzolja le, így lesz négy fürt

- de lehet közös tulajdonságok,vagy különbségek szerint csoportosítani

 

8. LOTUSZ VIRÁG módszer - egy többlevelű virág, amelynek minden levelébe egy dolgot lehet felrajzolni, vagy akár az óvónő felírhatja a gyerekek megjegyzéseit, észrevételeit pl: ŐSZ, VIRÁGOK stb.

 

9. KEREKASZTAL- egy olyan módszer, amit mesék után vagy bármilyen témakörnél lehet alkalmazni, célja ,hogy a gyerekek egymást kisegítsék, közösen alkossanak vagyis mindenkinek van egy lapja amit körbe adnak és  mindenki rajzol valamit a másik lapjára ( a témával kapcsolatosan)

-         egy közös alkotást is lehet készíteni pl.: összefoglaló, elképzelések kerek asztala( milyen lenne,ha ilyen vagy olyan lenne az a tárgy...)

 

    10. CSILLAG ROBANÁS egy olyan módszer,  ami a gyerekek kreativitását fejleszti

  Fő célja, hogy kérdéseket tudjanak feltenni az új téma megalkotására

  A gyermekek félkörbe ülnek és feltárják a problémát, amit meg sze-

  retnének oldani

  A központi nagy csillagra felírjuk, vagy rajzoljuk a témát

            -5 csillagra ráíródik: MI?, KI?, HOL?, MIÉRT?, MIKOR?  és 5 gy.

              a csoportból kihúz egy kérdést.

Ezek a gyerekek választanak maguknak még 4-5 társat akikkel a feltett kérdésre megadják a feleleteket, majd az egészen összeülnek a nagy csillag köré és mindenik csoport egyénileg vagy egy szóvivő elmondja a megoldásukat, összesítik

11. JÓSLÁS módszere nagyon jól lehet mesék alkalmával alkalmazni

                           - egy táblázatot kell csinálni pl.

Mit gondoltok mi fog történni?          Miért gondoljátok ezt?          Mi történt végül?

-         csak egyszer szabad alkalmazni a jóslás módszert egy mesén belül

 

12. STAD - KISCSOPORTOS TANULÁSI módszer

                  - 2-3 gyerekből álló csop. alkotnak

                  - az óvónő mondja meg a témát

                  - szóban vagy rajzban mondhatják el

                  - minden csoport más színnel dolgozik

                  - ha végeztek, mindenki az asztal közepére kell tegye a ceruzákat, akkor végzett a csop.

                  - kiértékelés- körbe mennek és megnézik ki mit csinált, ha véleményük van valakinek a csoport munkájához akkor odarajzolhatja

 

13. R.A.I. VÁLASZOLJ- DOBJ- KÉRDEZZ!- gyakorló, felmérő módszer

                - labdával játszódik, valakinek dobja a labdát és kérdez, aki kapta kell válaszoljon,ha nem tud kiesik a játékból, ha jól válaszolt ő dobja másnak és fel teszi a köv.kérdést

 

GONDOLKODÓ KALAPOK   - PIROSKA ÉS A FARKAS- mese

 

 

Téma bejelentése, majd megegyezünk a játékszabályokba, kiválasszuk" kié lesz az utolsó szó"

Kiosztom a hat kalapot, ezekre vannak feltűzve a kalapok funkciói

Elmondom a mesét, vagy a gyerek mondja

FEHÉR KALAP :  KÖZLŐ elmondja kiről van szó a mesében, csak a tiszta tényeket

PIROS KALAP: Érzések elmondása: mit érzel amikor a szófogadatlan Piroskára gondolsz?

                        mit érzel amikor a farkasra gondolsz?

                        mit érzel az öreg, beteg nagymama iránt?

                        Hát a vadász iránt?

 

SÁRGA KALAP: Előnyök- pozitív gondolkodás: Hogyan kéne viselkedjen Piroska, a farkas

               -   mi történne ha úgy viselkedne?

               -  kinek lenne ez jó?

 

FEKETE KALAP: ellenvetések, hibák, negatívumok elmondása

-         mivel bántotta meg Piroska anyukáját?

-         Hogyan kellett volna viselkedjen?

-         Mikor tévedett Piroska?

-         Mit kellett volna tennie?

-         Miért jár porul nagymama?

-         Mit kellett volna tegyen?

-         Miben tévedett a farkas? stb.       

ZÖLD KALAP: kreativitás, bármit elmondhatnak, mit tettek volna ők a farkas helyett?, vadász helyett?  Nagymama helyett?, vagyis bármilyen elképzelhető vagy elképzelhetetlen dolgot

KÉK KALAP: folyamat- megállapítják, hogy mit értünk el ezzel a mesével

                Akinek kék kalapja van , elkezdheti a mesét, kijavíthatja mások meglátását, megmondhatja milyen sorrendbe vegyék fel a kalapokat

 

                            LOTUSZVIRÁG módszer

 

Példa: Projektünk : Az Órás   , ahol nem csak a foglalkozásról beszélgettünk, hanem maga az óráról. Amikor tisztáztuk, hogy az óra az időt méri és ha megáll ütni, attól az idő nem áll meg- megbeszéltük,hogy mi is tulajdonképpen az idő?- éveink múlása, évszakok változása, hetek- napok múlása, napszakok körforgása, időjárás változás stb., elkészítettük az " IDŐRORGATÓT"

LOTUSZ VIRÁG módszerrel összegeztük, felmértem mit értettek meg a gyermekek a projektből, felrajzolva azokat a lotuszvirág szirmaira.

 

---

 

Egy másik módszerrel BRAISTROMING-CSOPORTOS

PROBLÉMA  MEGOLDÁSsal mértük fel, rögzítettük a tanultakat a "SZÉL "   projektünkről

 

 

Ajánlom mindenkinek, ezeket a játékokat , lehet óvodásoknak is használni, nagyon érdekesek és élvezettel kapcsolodnak be a játékba.

 

A KOOPERATÍV MÓDSZER

 

Szerzők: Zágon Bertalan és Nagy Ilona

 

A kooperatív tanulás során a gyerekek kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoznak.

A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját

munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. A csoportmunkával kapcsolatban kezdettől azt a normát állítjuk fel, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az aktuális ismeretet. Vagyis a csoport teljesítménye valamennyi diák munkájától függ,ezért a csoporttagoknak az is feladatuk, hogy ellenőrizzék, a csoport minden tagjának sikerült-e megbirkózni a feladattal. Ez egyes gyerekek számára rögtön természetes lesz, másoknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy ezt a felelősséget elfogadják és gyakorolják.

A tanári magatartásnak ezzel kapcsolatban egyidejűleg kell következetességet és türelmet, toleranciát kifejeznie. Az együttműködés sikerét valamint a szociális készségek - a kommunikatív, a kapcsolat- és csoportkezelő, az érdekérvényesítő képesség - alakulását egyrészt a csoportfeladatok szerkezete,másrészt a csoporton belüli szerepek biztosítják.

 

Tanulás kooperatív csoportokban

A 2-4-6 fős csoportok a gyerekek képességei tekintetében vegyes (heterogén) csoportok.

Ez esélyt ad a gyengébb képességűeknek arra, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűeknek pedig - akik „tanítva" is tanulnak - arra, hogy az adott tárgykörben tudásuk mélyebbé és tartósabbá váljon. Az egymástól szerzett és egymásnak átadott tudás ugyanis mélyebben és tartósabban marad meg az emlékezetben,mintha frontális szervezeti keretek között jött volna létre. Mi ennek az oka?

Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás,az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a memorizálás és visszamondás reprodukáló jellegével.

Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megértik a tanultakat.

 

A szociális kompetenciák fejlődése

a kooperatív csoportokban

A csoporttöbblet a következőkben nyilvánul meg:

• Mindenkinek lehetősége van kommunikálni a társaival a közös munka során.

Ennek során számos tapasztalatot szereznek az eredményes,kölcsönösen elfogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálják saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat.

• A gyereke megtanulják a munka során, hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakításának érdekében. Ez a pozitív viszonyulást erősíti, és jelentős mértékben elősegíti a szocializációt.

• A gyerekek több, személyes visszajelzést kaphatnak társaiktól. A pozitív visszajelzés én erősítő, önbizalom növelő hatású, és ugyanilyen fontos a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének és a kritika elfogadásának megtanulása is.
• A kérdésekre keresett válaszok a diákok más és más megközelítési szempontjait mutathatják fel; ez segítheti a csoportot a mindenki által érthető, elfogadható megoldás keresésében. Ez hasznos a tanulás eredményessége szempontjából, hosszabb távon pedig megerősíti azt a belátást, hogy többféle szempont szerint, többféle úton lehet eljutni a keresett megoldásokhoz.
• A diákok sokféle típusú egyéniséggel dolgoznak együtt, s az együttműködés során lehetőségük van mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. Az együttműködés, mint munkaforma és norma, lehetővé teszi a gyerekeknek, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában a saját kulturális környezetükből származó értékeiket, segítve egymást a különféle nézőpontok megismerésében.

Ez segíti a tolerancia erősödését a különböző értékekkel kapcsolatban.

 

Hogyan alakítsuk ki a csoportokat?

A kooperatív tanulócsoportokat többnyire 2, 4, 6 főből álló,

• különböző képességű és teljesítményű,
• eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező,
• különböző nemű,
• és ha van rá lehetőség, különböző etnikai csoporthoz tartozó gyerekek alkotják.

Ezek tehát vegyes (heterogén) csoportok.

Fontos kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben speciális fejlesztést akarunk elérni (azonos készséghiányok, nyelvi fejlesztés stb.), ilyenkor hasonló fejlettségi szinten lévő vagy közös érdeklődésű diákokból alkotunk (ún. homogén) csoportokat. A homogén csoportok ideiglenesek, a tevékenység, a feladatvégzés idejére alakulnak, a munka végeztével megszűnnek, tagjaik visszamennek az alapcsoportba.

A folyamatosan kooperatív módszereket alkalmazó munka nélkülözhetetlen

alapja az ún. alapcsoport. Az alapcsoportok a szociális tanulás legfontosabb színterei, amelyekben a diákok hosszabb ideig dolgoznak együtt, megtapasztalva az együvé tartozás, az együttműködés, az egymástól való tanulás, egymás segítésének hatásait.

A tanulás irányítása

            _Megismerkednek a problémák más irányból való megközelítésével, a másképp gondolkodás,a más tudás élményével. Ez nagyon mély, erős tudást jelent. Megismerik önmaguk és egymás tulajdonságait, képességeit, erényeit, gyengéit egyaránt.

A csoportműködést az ún. szerepek segítik, amelyeket valamennyi csoporttagnak el kell látnia. Ezek elosztását egyrészt az egyéni fejlődési szükségleteknek megfelelő cél, másrészt az optimális működés,feladatmegoldás együttesen határozza meg.

Tehát nem csak az lehet feladatfelelős, aki azt nagyon jól el tudja látni, vagy szóvivő az, aki remekül kommunikál. Felváltva mindenki ellátja valamennyi szerepet, hiszen annak is meg kell tanulnia képviselni csoportját, aki nehezebben kommunikál.

 

Csoport- és osztályépítés

Ami először elfecsérelt időnek tűnik, valójában olyan többszörösen megtérülő befektetés,amely megfelelő társas környezetet teremt ahhoz, hogy a csoportok a lehetőleg hatékonyabban működhessenek. Általános tapasztalat, hogy azokban az csoportokban, amelyekben hangsúlyt fektetnek és időt szánnak a közösség építésére,a tanítás sokkal magasabb hatásfokon működik, a gyerekek sokkal jobban szeretik  az elsajátítandó anyagot. Ha sikerül kialakítanunk a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretetet és megbecsülést a csoportokban , akkor olyan környezetet teremtünk, amely a leghatékonyabb tanulást teszi lehetővé.

Azokban az csoportokban, amelyekben feszültségek vannak, a közösségépítés elmulasztása komoly nehézségeket okozhat a csoportmunkában.

Kooperatív tanulásszervezés

 

Kooperatív tanulásról akkor beszélhetünk, ha a csoportmunka során négy alapelv érvényesül: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve. Ahhoz, hogy a csoportok hatékonyan, gördülékenyen működhessenek, és megfelelően tudjuk irányítani őket, néhány alapvető szabályt is fontos kialakítanunk.

Ezek a szabályok a terem berendezésére, a zajszint szabályozására és a csoporton belüli munkát szabályozó szerepek kialakítására vonatkoznak.

 

A kooperatív tanulásszervezés alapelvei

 

Az építő egymásrautaltság

 

Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik gyerek fejlődéséhez szükséges a másik gyerek fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ.

Ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye, vagyis egy tag„bukása" mindenki „bukását" jelenti, akkor az egymásrautaltság nagyon erős. Ekkor a csoporttagok maximálisan érdekeltek társaik sikerében. Ilyen eset például az,ha a csoportsiker annak a függvénye, hogy

• minden egyes csoporttag feladatmegoldásának „hibátlannak" kell lennie,
• valamennyi csoporttagnak tudnia kell válaszolni bizonyos kérdésre,
• minden tagnak tudnia kell egy adott szabályt,
• el kell tudni mondani a közösen végzett kísérlet lefolyását.

Az egymásrautaltság erősödésével a kooperatív magatartás is fejlődik, kialakulásával párhuzamosan születik meg a gyerekekben a kooperatív viselkedésre késztető bajtársiasság érzése is.

A negatív egymásrautaltság viszont versengést szül. Ami az egyiknek nyereség,a másiknak veszteség; ha az osztályátlaghoz viszonyítva osztályozunk, ha csak egy-két munkát emelünk ki a sok közül „ez a legjobb" megjegyzéssel, ha a jelentkezők közül mindig csak egyet szólítunk fel, vagy amikor mindenki a maga munkafüzetében, a maga tempójában, a többiektől teljesen függetlenül dolgozik, akkor negatív egymásrautaltságot hozunk létre.

 

Az egyéni felelősség

 

Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez.

Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért és egyben az egész csoport teljesítményéért. A csoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre. A csoportcélok erősítik az egyéni felelősséget, erőteljes javulást eredményeznek a tanulási teljesítményben.

Az olyan módszerek, amelyek csoportcélt tűznek ki és csoportos értékeléssel jutalmaznak, de nem teszik az egyes gyerekeket felelőssé azért, hogy hozzájárulnak-e a közös cél eléréséhez, nem hoznak javulást a tanulási teljesítményben.

Az egyenlő részvétel

 

A részvétel a tanulási siker egyik fontos feltétele. Magától nem jön létre az egyenlő részvétel, amint azt hagyományos frontális vagy önkéntességen alapuló csoportmunkánál feltételezni szokták.

A tanulás irányítása

    _Az egyenlő részvételt általában a részvételi normák szabályozásával (pl. szóforgó vagy csoportinterjú) vagy munkamegosztással lehet elérni. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásával érhető el . A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé, erősíti a személyes felelősséget,kiegyenlítettebbé teszi a részvételt.

A párhuzamos interakció

A kooperatív tanulás során a gyerekek között egyidejűleg zajlanak interakciók. Az ún.„egy szálon futó, hagyományos módszereket" alkalmazó tanórán legtöbbször egyszerre csak egy ember beszél.

A gyerek csak akkor, ha felszólítják.

A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagjainak szükség esetén azonos lehetőségük legyen a kommunikációra.

Páros munkában:

• az idő megosztásával: először a pár egyik, majd másik tagja szerepel előre meghatározott ideig,
• páros forgószínpad-módszerrel, ahol a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat, mondják el ötleteiket.

A csoportmunka során:

• akár a szóforgók,
• akár a csoportos interjúk alkalmasak arra, hogy a diákoknak aktív részvételre legyen lehetőségük.

Egyéb szabályok

A termet úgy kell berendezni, hogy a gyerekek a csoporton belül és a csoportok között könnyedén kapcsolatba kerülhessenek, és az összes diák jól láthassa a tanárt és a táblát.

Néha szükséges megállítanunk a munkát, mert a zajszint zavarja, vagy mindenkit érintő közlendők akadt. Ehhez meg kell állapodnunk a csoporttal egy jelben, amelynek hatására mindenki azonnal abbahagyja azt, amit éppen csinál, és innentől az óvónőre figyel, illetve csökkenti a hangerőt: ez az ún. csendjel. Alakítsunk ki közösen hatékony technikát arra is, hogyan kerüljenek a foglalkozáson szükséges eszközök a csoportokhoz; fogalmazzuk meg a csoportok működésének szabályait és az egyes diákok egyéni kötelezettségeit is. Az egyezményes jeleket - például a csendjelt - a működést segítő szabályok betartására, a működés irányítására hozzuk létre; akkor és addig működtessük őket, amikor és ameddig a közös munka azt megkívánja.

A csoportokon belüli hatékony, zökkenőmenetes működés és egyben a szociális szerepek, kompetenciák tanulását elősegítő eszköz a szerepek elosztása.

Szinte mindig szükséges a feladatfelelős, az időfigyelő szerep. Gyakori a szóvivő, jegyző, eszközfelelős. Ügyelni kell arra, hogy mindenkinek alkalma legyen a csoport iránti felelősség vállalására a szerepekhez tartozó feladatok megtanulásával, mindegyik szerep betöltésével. Fontos, hogy a csoporton belül minden gyereknek legyen szerepe. A szerepek egyenrangúak, csoportvezetőt semmiképpen ne válasszunk. A szerepek elosztását és a tennivalók pontos betartását a szerepkártyák segítik

Szerepkártyák

Csendkapitány

Figyelmeztesd a társaidat, ha túl zajosak!

Tapsvezér

Biztasd a csoportodat, hogy fejezze ki elismerését, ha a többiek jó munkát végeztek!

Bátorító

Biztasd társaidat a munkára, és dicsérd őket!

Időfigyelő

Dolgod, hogy figyeld a rendelkezésetekre álló időt. Jelezd társaidnak az idő múlását!

Eszközfelelős

Gondoskodj a munkához szükséges eszközökről!

Feladatmester

Figyelj arra, hogy mindenki megértse a feladatot!

Figyelmeztesd a társaidat, ha attól eltérnek!

Szóvivő

Össze kell foglalnod és el kell mondanod a feladatotok megoldását!

Jegyző

Írd le a csoportod döntéseit, megoldásait, javaslatait!

 

Kooperatív módszerek

 

A kooperatív tanulásszervezés maga is módszer, egyúttal módszerek együttese is.

Módszerek véletlenszerű csoportalakításra:

 

• Mozaik, Keveredj, állj meg, csoportosulj!

Csoportösszetartást, csoporttudatot segítő tevékenységek:

• Ablakok, Csoportplakát, Csoportpóló, Csoportcímer, -zászló, csatakiáltás stb.
• Betűk, gépek, Firka, Képtárlátogatás, Elvarázsolt csapat

A kooperatív módszerek a bevezetést segítő fokozatok szerint:

• Páros munka, Szóforgó, Kerek asztal, Csoport szóforgó, Füllentős
• Háromlépcsős interjú, Diák kvartett

A témafeldolgozás módszerei:

• Mozaik, Csoportok közti mozaik, Szakértői mozaik, Fordított szakértői mozaik

Módszerek a csoportmunkák bemutatására:

• Három megy, egy marad, Tárlatlátogatás, Beszámoló forgóban

 

A tanulás irányítása

            _A kooperatív módszerek betűrendes mutatója

 

Ablak

• 4+1 részre osztott lap, az egyes részeket megszámozzuk. (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad)
• A megfelelő számmal ellátott részbe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot,dolgot, tényt, amit 1, 2, 3, illetve 4 csoporttag gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül.
• Rendszerező módszer

Add tovább a mozdulatot!

• A csoport körbe áll.
• A csoport egyik tagja mutat egy tetszőleges mozdulatot, amit a többiek utánoznak.
• A játék addig tart, amíg mindenki sorra nem kerül.

Beszámoló forgóban

• Egy-egy egység befejezésekor a felmerült közös vagy az egyes csoportok által bemutatott,elmondott kulcstémával kapcsolatos tudás, vélemény, információk megfigyelésének, megértésének ellenőrzésére szolgál.
• Minden csoport feltesz egy csomagolópapírt a falra, amelyre minden csoport a saját színével írhat. Ide a lap tetején lévő témára vonatkozó dolgok kerülnek. A csoportok laptól lapig vándorolnak, az ott olvasottakat kiegészíthetik
• Végül közös értékelés.

Beszélőkorongok

• Minden diák meghatározott számú korongot kap.
• Ha valaki hozzá akar szólni a témához, egy korongot le kell tennie az asztal közepére.
• Addig senki sem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának a korongja az asztal közepére nem került.
• Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat többé hozzá.

Betűk, gépek

• Betűket és gépek nevét írjuk kártyákra, amelyből húznak a csoportok, a kihúzottat kell valamennyi csoporttag részvételével megformálni. A többi csoport feladata a formáció kitalálása

 

Csoport szóforgó • A csoportok a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az adott feladatról, kérdésről.

Csoportinterjú • A csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának.

Diák kvartett

• A csoportokban A, B, C, D jelet kapnak a diákok, s a csoportok is nevet vagy számot kapnak
• A tanár vagy a diák feltesz egy kérdést.
• A csoport megbeszéli a választ - a diákok meggyőződnek arról, hogy mindegyikőjük helyesen fog válaszolni a kérdésre.
• Valaki „kihúzza", melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol.
• Akinek a betűjelét és csoportnevét (számát) kihúzták, megmondja a választ.

 A tanulás irányítása             _Felfedező riporter

• A csoportok egy adott feladaton dolgoznak, miközben egyikőjük a többi csoporttól számukra hasznos információt gyűjt.

Firka

• A csoport tagjai egymás után, kerek asztal módszerrel, némán, tetszőlegesen folytatva egymásét az A/4-es lapra húznak egy-egy vonalat.
• Meghatározott ideig forog a papír.

Fordított szakértői mozaik

• A, B, C, D jelek kiosztása a diákoknak a csoportjukon belül.
• Minden csoport más-más témát dolgoz fel, és plakátot készít belőle.
• Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról asztalra vándorolnak.
• Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett.

Füllentős

• Minden csoport vagy diák megfogalmaz a témával kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis állítást.
• Az egyik csoport vagy diák felolvassa az állításait, a többi csoport vagy csoporttag megállapodik,melyik a hamis állítás.
• A csoportok kijelölt tagja (pl. „A" jelű) az ujjával mutatja a hamis választ számát.

Gondolkozz, beszéld meg!

- Kupaktanács - ötletelő

• A felvetett problémán mindenki egyénileg elgondolkozik.
• Párban is megbeszélik.
• A két pár közösen is megvitatja a problémát.

Három megy, egy marad

• Minden csoport közös vázlatot vagy tablót készít.
• A többi csoport munkájának megismerése úgy, hogy minden csoportból valaki az asztalnál marad, és fogadja a többieket, mutat, magyaráz, válaszol, míg a csoport másik három tagja a többi asztal között vándorol.
• Figyelni kell arra, hogy az asztalnál maradókat egy idő után leváltsák.

Háromlépcsős interjú

• A, B, C, D jelek kiosztása.
• „A" tanuló elmondja ismeretét „B" tanulónak, „C" elmondja „D"-nek.
• „B" tanuló elmondja ismeretét „A" tanulónak, „D" elmondja „C"-nek.
• „A" tanuló elmondja a „B"-től hallottakat „C"-nek és „D"-nek - „B" figyeli és ellenőrzi.
• „B" tanuló elmondja a „A"-tól hallottakat „C"-nek és „D"-nek - „A" figyeli és ellenőrzi.
• „C" tanuló elmondja a „D"-től hallottakat „A"-nak és „B"-nek - „D" figyeli és ellenőrzi.
• „D" tanuló elmondja a „C"-től hallottakat „A"-nak és „B"-nek - „C" figyeli és ellenőrzi

Egyidejű diák kvartett

• A diák kvartett egyik változata. A csoportok azonos jelű tagjai egyszerre adhatják meg a választ a táblánál vagy - eldöntendő kérdéseknél - a hüvelykujjuk fel- vagy lemutatásával.

Ellenőrzés párban

• A diákok párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a feladatra, a másik figyeli a munkáját,segít és ellenőriz.
• Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, segítséget kérnek a csoport másik párjától (ha így sem tudnak egyezségre jutni, segítséget kérnek a tanártól).
• A következő feladatnál szerepcsere.

Feladatcsere

• Feladatküldés egyik fajtája.
• A csoport minden tagja kidolgoz egy feladatot.
• A csoportok kicserélnek 1-1 feladatot, nem kell egymásra várniuk.
• A megoldás után ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket.

Feladatküldés

• Minden diák kidolgoz egy ismétlőkérdést, amelyet felír egy kártyára. A válaszát a kártya másik oldalára írja fel.
• A csoportok kicserélik a kártyáikat.
• Csoportválasz: Az első diák felolvassa a kérdést, válaszolnak rá, ellenőrzik a kérdést feltevők válaszát, ha nem egyezik, kiegészítik a kártyán lévő szöveget.
• A kártyacsomag továbbküldhető, vagy visszakerülhet a kérdést feltevőkhöz

 

Időkitöltő

• Tartalék feladat: ha egy diák vagy csoport elkészült a munkájával, de várakoznia kell a többiekre,plusz feladatot adunk neki. Fontos, hogy a feladat megoldása bármikor megszakítható legyen, és kapcsolódjék a többi feladathoz.

Képtárlátogatás

• A csoportok megtekintik a többi csoport munkáját.
• Megbeszélik a látottakat és értékelik a munkákat.

Kerek asztal

• Szóforgó írásban
• A csoport listát készít, körbe adnak egy lapot, amelyre mindenki feljegyzi a gondolatait.

Keresd a helyed!

• A teremben előre megnevezett helyeket vagy sarkokat kell kijelölni.
• Minden diák kap egy kártyát, amelyen egy szó olvasható, ami valahogyan kapcsolódik a kijelölt sarkokhoz.
• A diákok megkeresik a helyüket és odaállnak.

Kétoszlopos következtetés

• A tanár két kifejezésre gondol, amelyet a diákoknak párhuzamosan kell rákérdezésekkel kitalálniuk.
• A csoportok 3-3 korongot kapnak, amelyeket egyesével be kell adniuk, ha rákérdeznek a kifejezésre.
• A tanár 1-1 segítő szót ír fel a táblára, amelyek logikai kapcsolatban vannak a kigondolt kifejezéssel. Minden szó felírása után lehetőséget ad a csoportoknak a rákérdezésre, amely lehetőséggel tetszés szerint élhetnek, de összesen három lehetőségük van.

Keveredj, állj meg, csoportosulj!

• A diákok szabadon mozognak a teremben.
• A tanár feltesz egy kérdést, amelyre egy bizonyos szám a válasz (pl. ennyi évszak van egy évben).
• A diákok a válasznak megfelelő létszámú csoportokat alkotnak.

Keveredj, állj párba, beszéld

meg! - Kik vagyunk?

• Minden diák hátára egy lap van feltűzve, melyen egy híres ember vagy valamilyen mű szereplőjének neve olvasható, de a diákok nem tudják, kinek a nevét viselik.
• Mindenki körbe jár és társainak három kérdést tesz fel, amelyre igen vagy nem lehet a válasz.
• Aki kitalálta, kinek a nevét viseli a hátán, a lapot a mellére tűzi, és a többieknek tanácsot adhat a kérdezősködéshez

tanulás irányítása      11

Kíváncsi kocka - kérdező

mátrix - Dobj egy kérdést!

• A, B, C, D jelek kiosztása a csoportokban.
• „A" dob, „B" kérdez, „C" válaszol, „D" ellenőriz.
• A következő körben a szerepek továbbadódnak.

Kooperatív vita

• A diákok egy adott vitás kérdésben véleményt formálnak, állásfoglalást választanak (előre megfogalmazott legalább 4 állásfoglalás közül).
• Az egy véleményen levők érveket gyűjtenek, felkészülnek a vitára, szószólót választanak.
• A négy állásfoglalás képviselői egy asztal négy oldalán helyet foglalnak, mögöttük a támogatóik ülnek.
• A szószólók 5-5 korongot kapnak, a támogatók 2-2-t. Minden érv elmondásakor 1 korongot be kell tenni az asztal közepére, a támogatók a korongjuk árán szólhatnak vagy átadhatják azt a szóvivőjüknek.

Költs el egy húszast!

• Minden diák 20 forint értékben játékpénzt kap: pl. 2 db 5 forintost, 3 db 2 forintost, 4 db 1 forintost.
• A javaslatokat, választható lehetőségeket jól látható és hozzáférhető helyre kirakjuk.
• Mindenkinek legalább két javaslatot kell támogatnia, tetszőleges arányban.
• Ha mindenki tett, összeszámoljuk, melyik javaslat kapta a legtöbb „szavazatot".

Körhinta

• A csoport egyik tagja a helyén marad, a többiek - a vándorlók - az óramutató járásával megegyező irányban a legközelebbi asztalnál foglalnak helyet.
• A helyükön maradók megosztják mondanivalójukat társaikkal.
• A vándorlók a következő asztalnál is meghallgatják a társukat.

Mozaik 1

• Képeslap, szöveg - bármi, ami darabolható. A csoportlétszámnak megfelelő darabra vágjuk,a különböző mozaikdarabokat összekeverjük, majd szétosztjuk. Az összetartozó darabok tulajdonosai megkeresik egymást.

Mozaik 2

• Önálló feldolgozásra alkalmas, négy részre osztható téma (pl. az egyik csoporttag feladata egy tájegység éghajlata, a m&aacu

Oldal: Kooperetív módszerek
BETEKINTÉS AZ ÓVODAI ÉLETBE - Goró Erzsébet óvónő - © 2008 - 2024 - ovodaivilag.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat