Matematika módszertana

CÉLOK

• A minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva.
• A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.
• A logikus gondolkodás megalapozása,
• A kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel

FELADAT

• A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.
• Sokféle tevékenység lehetőségének a biztosítása a tapasztalatszerzésre
• A tevékenység szervezeti formáinak megtervezése
• Komplex fejlesztés, amely a komplexitást eszközként, a matematikai, geometriai önálló fejlesztés érdekében használja.

Az iskola-alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása

TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

• utánzásos, minta-modellkövető, szabályfelismerő- és követő
• az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő spontán és játékos tapasztalatszerzés,
• gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás,
• a gyermeki kérdéseke, válaszokra adott magyarázatok,
• az óvónő által kezdeményezett foglalkozások,
• a különböző tevékenységi formákba ötvözött és tervezett matematikai és geometriai fejlesztések közös eleme,hogy a gondolkodás fejlesztéséhez a gyermekek környezetéből kell kiemelni a tájékozódás, az ismeretszerzés közvetlenül érzékelhető elemeit.

A JÁTÉK SZEREPE

• A matematikai játékok tevékenységbe ágyazódása nemcsak az érdeklődést, a figyelem nívóját emeli, hanem az intellektuális teljesítményt is
• a játék mérhetetlenül nagy eszköztárat kínál a matematikai tapasztalatok megszerzésére

–        újszerűség

–        manipulálhatóság

–        színesség

–        kombinálhatóság

–        összetettség, komplexitás

–        problémaszituációban betöltött szerep

KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK

• Az óvodai nevelés komplex felfogása a cselekvés és gondolkodás, – az érzelem és gondolkodás – az ismeretszerzés és gondolkodás összefüggéseinek pontos ismeretét feltételezi az óvodapedagógus részéről
• A komplex matematika foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire támaszkodunk. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítjuk meg.

A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük

CSELEKEDETEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK

• Nem mindegy, hogy milyen előzetes képzete van a gyermeknek a következményekről (család és óvoda)
• A rugalmasság nem mond annak ellent, hogy a nevelő a megfelelő következetességgel biztonságot nyújtó támaszként védje, segítse a gyermeket tághatárok között
• A közlekedésre nevelés és a geometria
• Szabályok a KRESZ játékpályákon (irányok, viszonyok –előtt, mögött,szemben…)
• Formák felismerése, összehasonlítása
• Átkelés az úttesten (jobb,bal, két pont távolsága, a zebrán lévő párhuzamosok, mérés….)

Az évszakok matematikája

• Perlai Rezsőné: Fejlesztő játékok az óvodában : különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre. – Miskolc : Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002
• Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban. – Bp. : OKKER, 1999
• Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana. – 3. kaid. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2002 

Mennyiségi viszonyok

• Magasság (szülők, testvérek, csoporttársak…)
• Több, kevesebb
• Gépes játék számkártyákkal

Formák felismerése

• grafomotórium: egyszerű mértani ábrák, számjegyek kirakása, felépítése, rajzolása, írása
• Játékok két dobókockával (számjegyek, és hagyományos), párosítás
• Dobókockák egyszerű alakzatokkal, űrutazás-játék (paravánok egyszerű alakzatokkal) egyszerű alakzatokkal
• Kirakó játékok („elvarázsolt kastély”)
• Optikai csalódásokon alapuló játékok (párkereső más színhatással)

Logikai és stratégiai játékok

Az alkalmazás fontos lépései:

•  játékszabály alapos megismerése
• Az eszköz fejlesztő célú felhasználási lehetőségeinek feltárása, megtervezése
• Előkészítés
• A szabályok ismertetése
• A szabály betartásának megfigyelése
• Stratégiák megbeszélése
• Versenyszellem fejlesztése

Rész és egész viszonya

• „Dobozbújócska”
• „Kukac az almában”
• „Hány részből áll?”

Gyümölcsök szétosztása darabolva

Tervezett tapasztalatszerzés

• Felkészülés, tervezés
• Feladatok, eszközök
• csoportmunka
• Megbeszélés
• Feldolgozás

Kreativitás

Játékeszközhöz játékszabályt javasolhatnak a gyerekek

Építés

Szabályfelismerés, alkalmazás („Mi van a képen?”)

Diszkalkulia észlelése

• Akusztikus észlelés zavara: gyakran összetéveszti 6-7, vagy 7-4;
• Mozgás-beszéd koordináció zavara: a számlálás, az ujjak mozgása és a beszéd nem tud működni jól egyszerre;
• Globális mennyiség kialakulatlan: nem tudja ujjain megmutatni a mennyiségeket;
• Szeriális emlékezet gyengesége: ujjain nem tud egyesével 10-ig számlálni;
• Relációs fogalmakat nem érti, nem tudja használni: sok-kevés, ugyanannyi;
• Nehézséget jelent a színek, formák felismerése, megnevezése;
• Megkezdett ritmikus sort nem tud folytatni;

 

 

SZTE-JGYPK

Óvodapedagógia

Saját jegyzet

 

Február 11.

Március 25. zh! Elméletből lesz a zh.

Természet, játék, tapasztalat.

Március 18.

A környezetismeret központi, komplex, alapozó jellege.

Központi szerepe van a gyerekek oktatásában és nevelésében:

-         A környezet rendszeres megfigyelésére késztet, a gyerek élményei tapasztalatai áthatják, életközivé teszik a kapcsolatukat.

-         Fejlesztik a megfigyelőképességet, lényeglátást a foglalkozásokon és az intézményen kívül.

-         Sokoldalúan szervezi a gyerekek intézményen kívüli tevékenységét: tanulmányi séta, gyűjtőmunka

-         Önálló vizsgálódásra késztet, ébren tartja az érdeklődésüket, fokozza az aktivitást.

-         Gazdag lehetőséget kínál a koncentrációra

-         Nevelési feladatai érintik a személyiségfejlesztés valamennyi területét

-         Hozzájárul a közéletiség neveléséhez.

Komplex jellegű: különböző tudományágakból szerveződik, összetett tartalmú.

-         Természeti környezetismeret témakörei: fizika, kémia, földrajz, biológia.

-         Társadalmi környezetismeret témakörei: történelem, néprajz, gazdaságföldrajz, közgazdaságtan, politika

-         Egymástól távolálló, különböző természet- és társadalomtudományok körébe tartozó tartalmak megjelenése eredményezi a tárgy integrált jellegét.

Alapozó jelleg: sokoldalú oktatást, nevelést és képzést jelent.

A             alapozás ismeretanyaggal:

A környezetismeret természetismeret témakörei előkészítik a fizika, kémia, ill. megalapozzák a biológia és földrajz tantárgyak tanítását.

A társadalomismeret témakörei a történelem és állampolgári ismeretek előkészítését szolgálják.

A tantárgyak megalapozása a tantervi anyag lineáris, koncentrikus és spirális elrendezéséből fakad.

B       alapozás megismerési módszerek elsajátításával:

Természet- és társadalomtudományok jellemző megfigyeltető és munkáltató módszereit ismerik meg.

Jártasságot szereznek a megfigyelésben, mérésben, kísérletezésben és ezekkel kapcsolatos műveletek végzésében.

C         alapozás a világkép formálásával:

Természettudományos szemlélet formálása történik, nagy tudományos elvek kerülnek gyerek közelbe.

Környezetismeret tanításának célja

§  A gyerekek a társadalmi igényeknek és az életkoruknak megfelelő szinten tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben.

§  Kutatási módszerek elemi fokú elsajátításával állandóan bővíthető, tudományosan igazolt ismereteket szerezzenek a természeti és társadalmi valóságból.

§  Alakuljon ki bennük az önálló ismeretszerzés igénye és képessége.

§  Fejlődjenek erkölcsi tulajdonságaik, jellemvonásaik, helyes szokásrendszerek épüljenek ki bennük.

§  Fejlődjenek jártasságaik, készségeik, képességeik.

§  Tudjanak eligazodni térben, időben és az emberi kapcsolatok között.

§  Megértsék környezetüket, legyenek képesek az alkalmazkodásra, környezetük kedvező irányú megváltoztatására

§  Formálódjon reális világképük.

Környezetismeret tanításával elérhető:

§  A gyerek fejlesztése speciális ismeretszerzési módokkal

o   Az élettelen és élő természet

o   Az ember által alkotott mesterséges környezet, sajátosságainak, összefüggéseinek fel- és megismertetése érdekében.

§  Minél szélesebb körű tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi valóságról.

§  Személyiségfejlesztés, sokirányú nevelés.

Az óvodai környezetismereti foglalkozások:

§  Nevelési-oktatási feladatainak egymásra épültségével az iskolai környezetismereti tantárgy alapozását szolgálja.

• Zökkenőmentes egységét biztosítja.

Együttműködés érdekében igen fontos feladat:

• Az alapdokumentumok alapos és gondos ismerete

• Kölcsönös tájékozottság óvónők és általános iskolai nevelők részéről.

• Átmenet problémáinak csökkentése

Óvodai nevelés célja:

• 3-6 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.

• A testi fejlettség (a közösségi érzés, magatartás és tevékenység) terén,

• A környező valóság megismerése és a környezethez fűződő kapcsolatok terén

• • A játék, a munka, az oktatási tevékenységi formáin keresztül kíván hatni.

Az óvodai környezetismereti foglalkozások feladatai:

§  A gyermekek az óvónő irányításával szereznek természeti és társadalmi környezetükben sok olyan tapasztalatot, ismeretet, amely a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozottságukhoz szükséges.

§  Az óvónő a gyermek tapasztalatainak, ismereteinek gyarapítása közben keltse fel, mélyítse el

• a környező valóság iránti érdeklődésüket,
• kíváncsiságukat
• megismerő vágyukat

§  fejlessze

• gondolkodásukat
• beszédüket

§  Alakítsa

• A kulturált élet szokásait
• A helyes viselkedést
• A természet és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságot,
• A helyes érzelmi és erkölcsi viszonyt.

§  A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy

• A megismert környezetről a gyermekek valósághűen tájékozódjanak,
• Képesek legyenek egyszerűbb összefüggések felfogására, elemi általánosításra, következtetésekre,
• Gondolkodásuk élénkké, rugalmassá váljék.

§  Magatartásukban megmutatkozik:

• Az aktivitás,
• Az önállóság,
• Az önfegyelem,
• A biztonságérzés

§  Átélik:

• A cselekvés és megismerés örömét.

§  Megszeretik környezetüket és ragaszkodnak hozzá.

§  Benyomásaik lesznek tágabb, távolabbi környezetükről.

Az óvodai környezetismereti foglalkozások anyaga

Kiscsoport:

§  Ismerjék meg az óvodát és a környékét, a családhoz tartozásukat

§  Ismerkedjenek meg a testükkel

§  Figyeljék meg:

• Az őszi levelek hullását, színét
• A hó hullását, színét
• A tavasz érkezését
• A virágok, a gyümölcsök, a zöldségfélék színét, ízét
• Néhány állat (kutya, macska, csibe, kakas) külső tulajdonságait, nevét
• A séták alkalmával a járdán való közlekedés módját
• Különböző színeket

Középső csoport

• Mit csináltunk nyáron
• Család
• Testünk
• Itt az ősz, megjött a tél, tavasz van
• Gyümölcsök, zöldségfélék
• Állatok
• Közlekedés
• Színek

Nagycsoport:

• A család, testünk
• Az ősz, a tavasz
• Növények, állatok
• Közlekedés
• Az óvoda környéke
• Az óvodában a felnőttek és a gyerekek munkája
• Napszakok, színek
• Iskolás leszek!

§  Mindhárom korcsoportban ugyanaz a téma magasabb szinten ismétlődik.

§  A társadalmi környezet témái:

• Az óvoda, a család, az óvoda környéke, a közlekedés, a színek

§  A természeti környezet témái:

• A növények, az állatok, az ősz, a tavasz, a tél…

§  Fokozatosság, egymásra épülés tapasztalható az óvodai foglalkozások anyagában.

§  Követelmények:

Ismerje fel!, Sorolja fel!, Tudja, mondja, csinálja!

§  Elméleti és gyakorlati alapozó ismeretek elsajátíttatását követeli meg az óvónőtől!

„A természetes körülmények között való bemutatás a leghatékonyabb ismeretszerzés”

§  Tanulmányi séta:

• Elő kell készíteni
• Megfigyelési szempontok adása (időjárás megfigyelése)
• Természetes körülmények közötti bemutatás
• Gyerekek csak olyan növényi és állati részeket gyűjtsenek, amit az élőlények maguk vesztettek el (lehullott levél, madártoll, termés).

§  Tanulmányi kirándulások jelentősége

• Valóság közvetlen megfigyelése (szemléltető eszközökkel nem lehet pótolni)
• Jól elő kell készíteni (útvonal megtervezése, vizsgálódáshoz szükséges eszközök beszerzése)
• Színhely: rét, mező, vízpart…
• Erdőnél tanulmányozni lehet a fákat, növényeket, rovarokat, madarakat, emlősöket.

§  Nyári táborozás

• Célja: év közben szerzett ismeretek bővítése, természet és környezet megfigyelése, elemzése, melynek segítségével alakítható a gyermekek viszonya a természethez.
• Program lehet:

o   Terepberendezés

o   Különböző állatok mozgásának megfigyelése

o   Meteorológiai megfigyelések

o   Életjelenségek megfigyelése

§  Természetvédelmi szakkör

• Célja: olyan viselkedési formák, pozitív beállítódás és értékszemlélet, valamint az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvő magatartás kialakítása a környezettel szemben.
• Óvoda környékének ápolása
• Madáretetők, itatók készítése, kihelyezése
• Faültetés

II. 18.

Projektpedagógia

Tervezést jelent, egy probléma bővebb kifejtése

A módszer alkalmazása: gyermek tevékenységére, aktivitására és tapasztalataira helyezi a hangsúlyt.

Iterdiszciplináris kapcsolatai: nevelésfilozófia, pszichológia, nevelésszociológia, filozófia

Célkitűzései:

A tanulási és tevékenységi formák érvényesülése az egyéni sajátosságok figyelembevételével

Az egyéni képességek és szükségletek felismerése és továbbfejlesztése

A kreatív és az innovatív készségek fejlesztése

A szocializációs képességek fejlesztése

A szervezőkészségek fejlesztése

Életkori sajátosságok

Alkalmazását a gyerekek életkori sajátosságai határozzák meg

Tevékenységek, játékok célja ismeretek szerzése

Minden korosztálynak más típusú, formájú feladatot lehet adni

A pedagógia projekt fajtái

Témaválasztás módja

A projekt tartalma, témája

Interdiszciplinaritása

A tanítási időhöz való viszonyítása

Időtartama

Résztvevők száma

Produktum alapján

Projekt módszer óvodai alkalmazása

3-7 éves gyerek jellemzői

• Egyéni érdeklődés, megismerésvágy
• Mindenféle tevékenységhez pozitív érzelmek fűződnek
• Gondolkodását az egész megragadása jellemzi, hiányzik a viszonyítás
• Ekkor megszerzett képességek befolyásolják a személyiség fejlődését
• Társas együttműködés jellemzői

A projektmódszer óvodai alkalmazásban három összetevőt hangsúlyoznak:

1. Óvodai nevelés célja:

• Óvodások sokoldalú, harmonikus fejlesztése
• A gyermekek személyiségének meghatározásánál figyelembe veszik az életkori és egyéb sajátosságaikat, valamint fejlődési ütemüket.
• Gyerekek fejlesztése egyénenként személyre szabott.

2. a konstruktív életre való nevelés

Problémaérzékenység, nyitottság, kíváncsiság

Kitartó, önálló, próbálkozó egyéniség, akit a megismerés, a felfedezés, a tudás vágya hajt.

Aki képes gondolatait kifejezni, megérteni másokkal.

Ezen tulajdonságoknak a kialakulása az óvodai nevelés célja.

Azonban negatív és önálló ráhatásokra is szükség van (kudarc, tévedés), ezek erősítik a jellemüket.

3. Az óvodás gyermekek tanulásának sajátosságai közé tartozik a cselekvő aktivitás jelenléte:

A gyerekeknek fontos, hogy a tevékenységek, problémahelyzetek megoldása során átéljék azokat, és megoldást találjanak a valós élet problémáira.

Sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás nagyon fontos a gyerekeknek.

Projektmódszer jellemzői az óvodában

• Témája: gyakorlati feladat tervezése, kivitelezése, esztétikai élmény átélése, egy tevékenység vagy tudás elsajátítása.
• Érdekesnek, izgalmasnak kell lennie.
• Feldolgozása egy folyamatot ölel fel, amely tevékenységek sorozatából áll.
• A gyerekek igényei beépülnek a projektbe.
• Gyerekek és pedagógus együttműködve dolgozik.

Az óvodai projektpedagógia sajátos vonásai

Nincs központi, tartalmi elvárás

A gyerekek képességein keresztül mérik a fejlődést

Az óvodapedagógusoknak sokkal több lehetősége van a különböző képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztésére.

A pedagógus tervezési szabadsággal rendelkezik.

Önállóság hiánya

A felnőtt jelenléte, együttműködése

Kötetlen tevékenységek aránya

Spontán hatások beépíthetősége

Az eszközhasználat korlátozottsága

Az értékelés, minősítés eltérő mechanizmusai

A környezeti nevelés jelentősége az óvodában

A külső világ tevékeny megismertetése

A környezeti nevelés alkalmas óvodában a legjobban projekt készítésére, s a témák ezen tevékenységi formán belül legjobban kivitelezhetők.

Óvodában a környezeti nevelés a külső tevékenység megismerésében bontakozik ki.

Új tapasztalatokat szereznek a környezetükkel, testükkel, a világgal kapcsolatban.

Környezetvédelem az óvodában

§  A KV-re nevelés 3 alappillére:

A természet alapjai

A gyerekek szerezzenek új ismereteket a közvetlen környezetükben élő növényekről, állatokról.

Ökológiai ismeretek

Jelenségek és kapcsolatok a természetben. Növények, állatok életének megfigyeltetése, a környezet és az élővilág közti kapcsolat felfedeztetése (közös kirándulások, kerti munkák)

Természetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek.

Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy milyen értékeket rejt és mennyire fontos az élőlények számára a Föld, a víz, a levegő és hogy ezeket óvnunk kell.

Fontos, hogy tiszteljék a tájat, a lakóhelyük környezetét, felfedezzék élővilágát és megóvják azt.

Környezetünk védelmére nevelés célja az óvodában.

• Régen az emberek sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a természettel (figyelték azt és annak megfelelően éltek)
• Ma megváltozott a helyzet
• Pedagógusok feladata, hogy a gyerekekkel és rajtuk keresztül a szülőkkel is megismertessék a környezetet, annak szépségeit, értékeit és rábírják őket a megóvására, védelmére.

A környezetvédelem szerepe

Fel kell ismertetni a gyerekekkel a természet szépségeit.

Fontos, hogy időt és helyet teremtsünk a gyerekek számára a tapasztalatszerzésre.

A környezeti nevelés célrendszere

• Tudatformálás
• Ismeretszerzés
• Készségek kialakítása
• Attitűdök formálása
• Értékrend és értékelés kialakítása
• Aktivitás

A környezeti nevelés kapcsolatai

Minden egyes nevelési területtel kapcsolatban áll

Anyanyelv és kommunikáció

Művészetek: ének-zene, vizualitás

Testnevelés

Külső és belső világ megismerése

Matematikai nevelés, környezet megismerése, test működése, felépítése, én-kép alakítása

Gondozási tevékenység.

Ember és környezetének viszonya

Két alapvető tevékenységi rendszer

Termelés, fogyasztás

Környezetvédelem:

Olyan társadalmi tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra létének és egészséges fejlődésének megőrzése olya módon, hogy a környezetünket megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásától.

Környezetvédelmi cselekvések legfontosabb színtere:

• Gazdaság, tudományok, oktatás-nevelés, törvények (jogszabályok)
• Tágabb értelmezett környezetvédelem fontosabb tevékenységi területei:

Környezetgazdálkodás (Környezettervezés, Környezetfejlesztés, Hulladékgazdálkodás, Környezetkímélő technológiák kifejlesztése, alkalmazása) természetvédelem, Tájvédelem, Környezet-egészségtan, Települési környezet védelme

A tudományok szerepe

Környezettudomány olyan szintetizáló tudomány, amely magában foglal, természettudományokat és társadalomtudományokat, statisztikát, üzlet és gazdálkodási ismereteket, jogot, etikát, filozófiát és vallást.

Ökológia: életközösség, biotóp, populáció, öntisztulás, ökoszisztéma terhelhetősége, kémia, biológia, orvostudományok, közgazdaságtan és jogtudomány, pedagógia.

A környezetvédelem alapelvei: az egzakt megismerés elve, az élet tiszteletének és védelmének elve, a károk megelőzésének és megszüntetésének elve, a visszaforgatás elve, a takarékosság elve, az elővigyázatosság elve, az alkalmazkodás elve, a harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve, a környezetvédelem tervszerű alakításának elve, az állami felelősség és kötelezettségvállalás elve, az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve, az együttműködés elve, a nemzetközi együttműködés elve, az életminőség javításának elve, a távlati gondolkodás elve, az információk szabad áramlásának elve, a környezeti nevelés-oktatás elve. 4-et kell tudni ebből.

Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján: erdőirtások, túlhalászás, túllegeltetés

II. 25.

Egy jó óvodapedagógus ismérvei:

Általános műveltség

Személyes fellépés

Szakmai tudás

Háttértudás szaktudás

Általános pedagógia tudás

Levegő és légszennyezés

A levegő tisztasága határozza meg az aerob élő rendszerek létfenntartó funkcióit. Az atmoszféra: biológiai és gazdasági (szállítási stb.) jelentősége.

A légszennyezés forrásai: forrása szerint: spontán és mesterséges.

Minősége szerint: fizika és vagy kémiai

Terjedésüket befolyásolja: illékonyság, méretük, biológiai stabilitásuk

Hatásaik szerint

A levegőszennyezés hatásait főbb csoportokra oszthatjuk fel:

Lokális néhány 10 km

Regionális 50-100 km

Kontinentális

Globális.

Por: finom eloszlású szilárd anyag, amit a légmozgások diszpergálnak és szállítanak.

Szennyezőanyag

A levegőben szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. Az egészségre 10 mikronnál kisebb méretű por jelent veszélyt, mert bejut a mélyebb légutakba.

Méret szerint: ülepedő és szálló por van.

Fajtái: pernye, korom, szénpor, szállópor, ipari por, szálanyagok pora (cellulóz, pamutporok), fűrészpor, műtrágya, termény, pollen.

A por bekerül az emberi szervezetbe: bőrön át, emésztő úton és a légutakba keresztül. A tüdőbe eljut a por: légúti elzáródás, légúti gyulladás, légúti érzékenységet.

Asztma (patofiziológiája) légutak simaizmainak görcsei légúti nyálka ödémája fokozott nyálka reakció coungfie sejtek beszűrődése károsítják ezzel a légutak epitéliumát.

Szennyező gázok:

CO: színtelen, szagtalan, mérgező gáz

Belélegezve 2 fő támadáspontja: véráramban kiszorítja az oxigént. Idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza   (hemoglobin molekulából?)

Az agykéreg alatti központok.

NO2. vöröses barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes erősen oxidáló, korrozív hatású. Salétrom (nedves nyálkahártyán keresztül), illetve salétrom savvá alakul, helyileg károsítja a szövetet.

Felszívódva a véráramba jut hemoglobint oxidálja, így nem képes oxigént szállítani a szervekhez.

SO2: színtelen, vízben oldékony, szúrós szagúgáz. A nedves légúti nyálkához tapad à savas kémhatása folytán izgató hatású lehet. A véráramba jutva- hemoglobint – gátolja az O2 felvételt.

O3: színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. Sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes (UV). Sugárzást. Mint légszennyező anyag, a földfelszín közelében fotokémiai folyamatok során keletkezik. Hozzá az engergiát az intenzív napsugárzás adja. Az O3 fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga.

CO2: színtelen, szagtalan, gáz. Természetes alkotóeleme a föld légkörének. Fosszilis tüzelő anyagok elégetésével nagy mennyiségben kerül a levegőbe. Elsődleges üvegházhatású gáz.

Üvegházhatást okozó gázok: CO2, NOX, freon, O3, CH4,

Szmog: fotokémiai (Los Angeles – típusú, oxidáló) szmog.

28-35 c, alacsony páratartalom, 2 m/s alatti szélsebesség. Izgatja a nyálkahártyát. Téli (London típusú redukáló szmog). Magas légnyomás, magas páratartalom, 3 és 15 fok közötti hőmérséklet esetén. Maró hatású, asztma, tüdő ödéma.

Savas eső: összetett környezeti probléma.

Keletkezése: melléktermékek a napfény által kémiai reakcióba lépnek a levegőt alkotó gázokkal és a vízpárávalà szervetlen savak jönnek létre, amit a csapadék kimos a levegőből.

Savas eső: gyűjtőfogalom, amelyben a eső hó, ónos eső, köd, harmat, a nedves illetve a száraz savas szennyeződések is beletartoznak. Víz hatására sav keletkezik élőlényeken, tárgyakon.

A csapadék savassága függ attól, hogy milyen típusú és mennyiségű savas szennyeződés található a levegőben. A savas eső környezeti és egészségi károsodást okozó hatása több tényezőbe vezethető vissza.

Levegővel kapcsolatos kompetenciák 1.

Környezet és természetvédelem fontossága

A levegő szerepének és fontosságának ismerete.

Különböző időjárási elemek megismertetése a gyakorlatban.

Ki kell alakítani a pozitív viszonyulást a levegőhöz.

Élővilág és növényvilág számára miért fontos a levegő.

Levegővel kapcsolatos kompetenciák 2.

Levegő élővilágának megismerése

Élővilág szeretete, tisztelete

A különböző természeti jelenségek megismertetése

A levegőhöz kapcsolódó közlekedési eszközök bővítése

A víz és vízszennyezések

Föld vízkészleteà3 %-át tudja az ember felhasználni.

Az óceánok kulcsszerepe: elnyelik és visszasugározzák a napfényt.

Jelentős változásokat okoznak az éghajlati rendszerben: tárolja a hőt, szállítják a tárolt hőt.

A légköri vízgőz fő forrásai. Gázcsere (CO2) folytat a légkörrel.

A XX. században a vízigény gyorsabban nőtt, mint a népesség. Vízellátás kritikus (sivatagi országok, Nagy-Britannia, Lengyelország). Szűkös vízellátású (Norvégia, Olasz, Nigéria).

A vízkészletek kimerülhetnek: túlzott mértékű öntözés (Aral-tó), meg nem újuló talajvizek (Mexikóváros, Bankok).

A vizek minőségének meghatározása: mintavételből, helyszíni és laboratórium, fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálatok elvégzéséből és a vizsgálat során mért adatok rendszerezett értékeléséből áll.

Vízszennyezők:

Kémiai vízszennyezők: nitrát vagy nehézfémtartalom, növényvédő szerek, defergensek? (mosószerek), olaj és olajszármazékok, foszforvegyületek.

Fizikai vízszennyezők: hő szennyezés, lebegő anyag szennyezés, radioaktív anyagok.

A víz bakteriológiai szennyezettsége: kóliszám vagy kóliter

A vizek öntisztulási folyamatai: hígulás, biodogradáció, biológiai felerősödés (megnifikáció), ülepedési szedimentáció).

A vízszennyezés csökkentésének lehetséges módszerei. Aktív: szennyvíztisztítás, visszanyerés, újrahasznosítás, technológiai változás, termékmódosítás, termelés vagy használat megszüntetése. Passzív: szétszórás, késleltetés, átvezetés, hígítás, környezettisztítás.

EU – Vízkeretirányelv (VKI)

A környezeti nevelés és a víz témakörének kapcsolódási pontjai

Zöld jeles napok: vizes élőhelyek világnapja (február 2.), víz világnapja (március 22.), Föld napja (április 22.), óceánok világnapja (június 8.), madarak és fák napja (május 10.), állatok világnapja (október 4.)

Évszakok, időjárás, felszíni vizekàfolyó vagy állóvizek

Vízpartok élővilágaànövények, állatok

Víz körforgás és víz tisztítás

 

 

 

 

Oldal: Matematika és környezetismeret módszertana
BETEKINTÉS AZ ÓVODAI ÉLETBE - Goró Erzsébet óvónő - © 2008 - 2024 - ovodaivilag.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat